Írta: |
Jo-Ska 2tone |
Ekkor: |
2004.12.18 | |
Beszámoló a december 18-án, Érden megrendezett ifjúsági rockzenei koncertről. A helyszínen megfigyelést végzett a Túton fedőnevű ifjúságvédelmi ügynök.
Tisztelt BM! A Kalóz, Ócsi, Titán becenevű személyekkel már korábban bizalmas viszonyt alakítottam ki, aminek következtében megfigyelésem zavartalanul mehetett végbe. A Déli pályaudvaron 17 órakor találkoztunk, ahol még megjelent két, addig általam még csak hallomásból ismert személy, bizonyos Ropcsi és Punkah. A társaságba történő beilleszkedésem akadálymentes volt, képzettségem és felkészülésem lehetővé tette az inkognitó fenntartását. A vonat 17 óra 25 perckor indult, a megfigyeltek csak formális, mindennapi párbeszédet folytattak, amelybe én is becsatlakoztam . A vonatút egésze alatt rendbontó, társadalomra veszélyes magatartást nem tapasztaltam. A célszemélyek kultúráltan utaztak, nyomát sem mutatva annak, hogy ők a „punk” megnevezésre hallgató ifjúsági szubkultúra szerves részeit képeznék. A vonatút alatt az este megrendezendő koncertről esett szó ( a Punkah megnevezésű hölgy kivételével a dalaikat angol nyelven előadó Kernel Panic zenekar tagjai), illetve a dalok előadásmódjáról. Az elhangzott kijelentések azt tükrözték, fellépésük NEM KÖZVETLEN AKCIÓ A DEMOKRÁCIA ELLEN, hanem csak egyszerű „buli.” Félórás vonatút után, az állomásról egyenesen a Borgödör elnevezésű vendéglátó-ipari egységbe mentünk, ahol a megfigyeltek szeszesitalt rendeltek maguknak. A szeszesital fogyasztása nem áll távol a punktól, így egyik célszemély sem veti meg az alkoholt. A koncertek kezdéséig további formális, baráti beszélgetések zajlottak le, az alkotmány és a demokrácia rendjét veszélyeztető, felforgató tevékenységet továbbra sem tapasztaltam. 21 óra magasságában a SAGE zenekar kezdett. Zenéjük rendkívül agresszív és monoton, gyakorlatilag a primitív törzsek harci dalaihoz lehetne hasonlítani, amit ők maguk hardcore-nak (kemény magnak) neveznek, utalva a zenében rejlő nyersességre és egyszerűségre. A dalokat angolul adták elő, melyek megértése igen sok nehézséget jelentett. A teremben lévő fiatalok, akiknek a kora nem érhette el a 18 évet, táncos, ön- és közveszélyes verekedésbe és dulakodásba kezdtek, az énekessel együtt skandálva a már általuk feltehetőleg igen jól ismert bestiális dalokat. A fellépésnek helyet adó teremben jelenlevő 20-30 fő szemmel láthatólag jól érezte magát. A dulakodó fiatalok mellett álldogáló idősebbek is fejrázással, bólogatással fejezték ki tetszésüket. A kiabálások és hörgések mellett némelyik dalban dallamokat is felfedeztem, melyből arra következtetek, a zenekar tagjainak zenei felkészültsége igencsak magas. A SAGE után állt színpadra a megfigyelés igazi tárgyát képező budapesti Kernel Panic zenekar. Az átszerelés után , a színpadon megjelent formáció dallamos, de gyors zenével szította a hangulatot. A dulakodók száma a többszörösére nőtt, a harmadik szám után pedig rendívül állapot alakult ki. Figyelembe véve, hogy a Kalóz becenévre hallgató megfigyelt aktív szemkontaktust folytatott a színpadról, a megfigyelési akció sikere érdekében nekem is be kellett állnom a dulakodók közé, utánozva azok kéz- és lábmozdulatait. A beilleszkedés sikeresnek mondható, a megfigyeltekben esetleges gyanú nem merült fel. Megjegyezném, hogy a bomlasztó és rendbontó viselkedést a zenekar nem a költői igényességgel megirt szövegeivel, hanem a zene gyorsaságával és dinamikájával idézte elő az amúgy levegőtlen, zárt térben. A soron következő New Fight zenekar produkcióját nem volt lehetőségem behatóan tanulmányozni, jóllehet zenéjük leginkább a SAGE zenekar zenéjéhez hasonlítható, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy dallamos részeket az énekben nem véltem felfedezni. A dalok szintén angolul hangzottak, a szövegekre csak a gitáros sátánista, FEKETE SZOMBAT feliratú pólójából következtethetek. Az est utolsó fellépője a Yellow Spots zenekar volt, amelynek soraiban két bomlasztó egyed, a magát Aberrált atyának nevező, magát tiszteletesnek és vallási vezetőnek (ezt a megszólítást a rajongóitól is elvárja) kiadó személy, illetve a már jól ismert Barangó fedőnevű anarchista költő és felforgató kap helyett. A zenéjük leginkább a 70-es évek táncdal előadóit idézték, noha a szövegek nagyfokú ízléstelenségről és trágárságról adtak tanúbizonyságot. Az ő koncertjük rendben zajlott le, a teremben jelenlévő lányok és fiúk kultúráltan táncoltak. Itt jegyezném meg, hogy a punkra jellemző szexizmus és nemi fertő legkisebb jelét sem tapasztaltam az este folyamán. Egyik punklány sem akart orális szexre kényszeríteni, úgy látszik, a szubkultúra ezen sajátossága még nem honosodott meg hazánkban. A koncertek után a Barangó, Titán, Kalóz, Aberrált, Ócsi, Tonyó, Punkah, Ropcsi c élszemélyek kisebb-nagyobb társaságokban az állomásra siettek, ahol Barangó vezetésével csoportosultak. Barangó célszemély a söréből körbekínálta jelenlevőket, bár azok nagykorúságáról nem győződött meg. A vonatút alatt felforgató magatartása alábbhagyott, a vele történő formális beszélgetésem költészeti párbeszédbe csapott át . Kelenföld után a múltjáról kérdeztem, az elmondott információk mindegyike megfelel korábbi közléseinek, valamint a célszemélyről készült dosszié adataival való egybevetés során sem tapasztaltam lényeges különbséget. Megtévesztő magatartás gyanúja nem áll fenn. A Déli pályaudvarra történő megérkezés után a társaság négy-öt fős csapatokra szakadt. Az a csapat, amelyikbe beépültem , Barangóval közösen vonult tovább . Barangó anekdotákat mesélt, illetve rímeket gyártott („vámosgyörk -- krákog-hörg”). Nem állítom biztosan, de mintha azt mondta volna, legszívesebben kiírtaná a keresztrímeket....
Írta: |
Atek |
Ekkor: |
2004.11.27 | |
Még a héten eldöntöttem hogy lemegyek Borgödörbe. Szombaton három metalcore zenekar játszott: Sage, Buried by Time, Fallen Into Ashes. Sage Krisztiánnál 5 órára beszéltünk meg találkozót a garázsuknál. Kb fél 6 fele bepakoltuk a cuccokat és háromnegyed 6 fele el is indultunk, de erről majd kicsit később. Előbb szeretnék írni a SZÁNALMAS Battai színtérről. Százhalombattán és környékén elég sok ember mondja magát hardcore, punk és metalos arcnak, de én nem értem mire fel. Egy negyed évben egyszer van koncert a környéken, az is maximum 400 ft-ba kerül, és nem tudják letolni az mp3 pózerek a képüket (remélem hogy magukra ismernek ezek az illetők, ha olvassák ezt a kritikát). Ezúton üzenem nekik hogy nekik vannak szervezve a koncertek, úgyhogy legyenek szívesek eljönni. Nah szóval úgy 6 óra tájékában megérkeztünk, kb. annyian voltak, amennyi emberre számítottunk: 5-6 ember lézengett a Gödörben. Gyorsan kipakoltunk, utána érkezett még néhány ember és a zenekarok. Egész este nem voltak sokan, max 30-40 ember de azok se a hardcore színtérből, így a koncerteket csak fejrázás és a fejbólogatás kísérte, sajnos. Kb 8 óra környékén kezdett a Sage. A hangosítással nem volt nagyobb baj, bár szerintem az ének kicsit hangos volt. Az első 3 számban az egyik szólógitáros, Márk basszusozott, majd a 3. szám után felhívták az új basszusgitárost, Gábort, aki az első koncertje ellenére jól teljesített. Összességében elég jó koncertet nyomott a Sage, csak a közönség elég passzív volt. Játszottak új számokat, amik a többihez képest sokkal ütősebbek, metalosabbak, nagyon jó volt. Szeretném megköszönni Takinak, hogy az utolsó előtti számot nekem küldte:). Kb 25 percig játszottak, utána szünet és átszerelés. A szünetben Ramones szólt, ami feldobta egy kicsit a hangulatot.:) 10 perces átszerelés után következett a Buried by Time, az este folyamán nekem ők tetszettek a legjobban, bár a gitárok kicsit halkak voltak, a szólókat alig lehetett hallani, de ennek ellenére jó, lendületes koncertet nyomtak. Rajtuk voltak bent a legtöbben, és az utolsó számoknál egy nagyobb fejrázós banda is kialakult a színpad előtt.:) Ezután megint szünet, aztán következett a Fallen Into Ashes akik kölcsön basszgitárossal nyomták (Pókkal a Newfightból), mert megbetegedett az ő basszerosuk. Ők is nagyon jó lendületes koncertet nyomtak, a hangulat nagyon jó volt, mindenki csak bólogatott, de ennek ellenére élveztük a zenét. A hangosítás szerintem náluk volt a legjobb. Az új album számait játszották, mindössze csak 6-ot. A koncert után pakolás, és irány haza. Úgy 11 körül értünk Battára, kipakoltunk, elmentünk kajálni, aztán mindenki haza. Összességében jó kis koncert volt, a zenekarok nagyon jók voltak, csak nagyobb közönségre számítottam, majd legközelebb....
Írta: |
Dan
|
Ekkor: |
2004.04.09 | |
Rájöttem, sokkal közelebb van a Borgödör, mint például a Vörös Yuk. Míg a VY-ba kb. egy-másfél óra alatt érek el, a Borgödör fél-háromnegyed óra alatt simán megközelíthető tömegközlekedéssel. Mondjuk a hazaút kicsit nehézkesebb éjjel... Az érdi buszvégállomásról egy köpésre van a hely, kis telefonos segítség után meg is találtam. Találkoztam Szaffival és Abbéval, velük csevegtem egy darabig, közben megérkezett a Honeyball maradék tagsága, és a többi zenekar is.
Feltérképeztem a helyet. Kicsit kusza az elrendezés, van egy kis kocsma rész, egy szabatéri ülős terület plusz a koncertterem, az is tele padokkal. Kis színpad, felette egy teherautó eleje levágva, a lámpái bekötve diszkófénynek. A tánctér nagyon kicsi, mivel a felét a padok foglalják el. Viszont van hova ülni. A pia jó olcsó (üveges sör 205 Ft), a hangulat érdekes. Ez az a hely, ahol a "nácik", a punkok, a helyi alkoholisták együtt piálnak. A magnóból néha rockslágerek, néha Fejbőr, Magicseri, meg ilyenek szóltak, állítólag valami nyilas induló is elhangzott. :) Boldogan pogózott együtt a nagymagyarország pólós (Együtt vesszük vissza!), meg a tarajos 14 éves.
Igazából csak a hangulat kedvéért mentem el a bulira, szóval túlságosan nem koncentráltam a zenekarokra, a hangzás enyhén szólva nem volt tökéletes. Az első a Zebra 11 volt, nagyon menő kinézetű fickók zajongtak valami deszkás jellegű cuccot, nem mondanám, hogy túlságosan meghatott a dolog. Bénáztak is elég sokat.
A Honeyballék már 9-en vannak, alig fértek el a kis színpadon. A hangcucc nem volt valami jó, állandóan technikai problémák merültek fel, elszállt egy erősítő, nem szóltak a mikrofonok, ilyemi. A két trombitás csak a levegőbe fújta amúgy is. Szerintem fasza volt a koncert még úgy is, hogy nem sokat lehetett hallani az egészből. Játszottak régebbi számokat felturbózva (kicsit több már a hangszer), és persze az új lemez dalait is, ami most már hamarosan tényleg megjelenik. A végén ráadásnak elnyomták újra az Eek-A-Mouse feldolgozást, amivel kezdtek, majd levonultak.
Az Also Known As zenekar egy fokkal jobb volt, mint a Zebra 11, szaxofonost is hoztak magukkal. Igazából rohadtul nem figyeltem a koncertjüket, inkább sört iszogattam.
Hmm, a Skalambót sem néztem meg, szóval ennek a beszámolónak nem volt sok értelme. A teremből kihallatszottak a régi slágerek, és egy feldolgozás blokkot is nyomtak a koncert végén. Ezek meghallgatása helyett inkább kint baromkodtam a Honeyball tagjaival, meg egy szegény Battai csajnak magyaráztam hülyeségeket.
Hajnal 2 felé lett vége az utolsó zenekarnak (11-re ígérték a végét), ekkor ki is rúgtak mindenkit a helyről. Ez elég kellemetlen lehetett, mivel se busz, se vonat nem volt hajnalig. Mondjuk az emberek nagyja elhúzott az utolsó járatokkal. Én meg szerveztem magamnak fuvart, így házhoz szállított az egyik Honeyball-autó. :) Köszi, Szabi!
Na, ennyi volt. Nem rossz hely ez a Borgödör, érdemes kipróbálni!
|